Bánd
Üdvözöljük Bánd község honlapján!

Esseg Vár

A vár rövid története

A község határában, a Séd patak mellett emelkedő mészkőszirt nyugati végén talárjuk a várromjait.
A szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos, mintegy 60x70 m nagyságú vár első körfalai, avárudvart övező, a védőfalhoz támaszkodó fából készült lakó- és egyéb épületek a XIII.században épülhettek, melyeket feltehetően a XIV. században építettek át kőépületekre, mindenek előtt az északi oldalon állt kápolnát. A XV. században készültek el a fal elé ugró külső tornyok, egy-egy nagyobb épület, a keleti, valamint a nyugati falnál a lakóépületek és más helyiségek. Lehetséges, hogy ekkor épült meg a lovagterem is. A vár udvarának északi részén állt a ma már alig felismerhető kút vagy ciszterna.
Az állandóan pusztuló várból csak a keleti oldalon egy négyszögletes torony, a hozzá délről és keletről csatlakozó kevés falmaradvány látható, míg az egykori épületek megmaradt alapfalai a föld alatt vannak.
A község nevét Dornyai Béla nyomán már 1233 előtt birtokosáról, Atyusz bánról kapta, a "d" helységnévképző. Atyusz a XI.-XII. század fordulóján élt.
A XIII.-XVI. évszázadban a következő tulajdonosai voltak a várnak:

  • 1233 előtt: Igmándi András
  • fia, Igmándi Miklós
  • 1309-ig: Igmándi Miklós fia, Lőrinc vajda
  • 1309: Lőrinc fia a vagyont a veszprémi ispánra, Lőrintére és fiaira hagyományozta. Ebben az adománylevélben említik először a várat „...castrum Scegh" néven.

  • 1327: Zsigmond király
  • III. Endre király halála után: Kőszegi Henrik
  • 1391: háborúskodás indult a birtokért a családok között
  • 1410: a bakonyi ispán, Rozgonyi István Essegvár királyi várnagya
  • XV. század: a vár a Rozgonyi és az Essegvári család birtoka
  • 1440: a Szécsi-Czillei-Garai-liga hívei a várat ostrommal elfoglalták
  • 1450: a király a birtokot Rozgonyi Jánosnak adományozta
  • 1457: Újlaky Miklós kapta adományba a várat
  • 1472: Essegvári György tulajdona

A várról a XVI. századi török harcok idején nem hallunk, és valószínű, hogy Veszprém elfoglalása után 1552-ben pusztulhatott el annyira, hogy használhatatlan lett. Ezután csak 1641-ben történik említés a várról, amikor Dömölki András az ellen tiltakozik, hogy őt Gorop Ferenc nagyprépost eltiltotta a romos Essegvár használatától. Ezután többé már nem szerepel.

 

Essegvár felmérés-, kutatás-, felújítás történet

1309. első okleveles említés

1341. november 25- én a vár megosztásra kerül az Igmándi és Lőrinte nemzetség között. A nyugati felében dél felé cseréppel fedett torony („turris tegularis”), északfelőli részén palota („pallatium instuctum”). A külső várban nagyobb kapu („porta maior”) szerepel a leírásokban. A vár lakott korszakából más épületleírásróll nincs tudomásunk.

XVI.sz. közepe Először szerepel térképen Wolfgang Lazius Magyarország térképén „Essegwar” megjelöléssel sematikus ábrázolásban.

XVIII-XX. században tucatnyi alkalommal készül felmérés, rajz, szöveges ismertető

1993. tavaszán fekete-fehér légi fényképek alapján léptékes vázrajz készül a részletes topográfiai térképhez.

1994-ben az Essegvár 93 Alapítvány segítségével Oroszlán Zoltán vezetésével topográfiai térkép készül geofizikai kutatáseredmények feltüntetésével.

1993-1996. Táborozás keretében az Essegvár 93 Alapítvány a várárokban és a fennsíkon bozótirtást végez.

1997. július 11-23. között a veszprémi Laczkó Dezső múzeum munkatársa - Rainer Pál régész vezetésével az Essegvár 93 Alapítvány a DK-i toronyhoz nyugatról csatlakozó fal külső, és annak folytatásában tovább a belső oldalon 2x8 m méretű kutató árkot nyitnak.

Az Essegvárat Bánd önkormányzata kulturális és történelmi örökségének tekinti, ezért kezdeményezte és szervezi régészeti feltárását és helyreállítását.

 

 

 

 

2003

 

 

2003 őszén egy év előkészítő munka után indulnak meg a műemléki megóvó munkálatok. A munkálatok a délkeleti torony bejárata körüli statikai alátámasztó falazással, és a fal héjazatának visszapótlásával kezdődik.

 

 

 

2004

 

 

2004-ben ugyanitt folytatódik a falazat pótlása, ami a falkorona csorbás romjelleget megtartó kialakításával ér véget.

 

 

 

2005

 

 

2005 előzetes régészeti feltárással folytatódik, ezzel a torony külső falainak alapjait, és kapcsolódásait tisztázva. A torony külső oldalainak héjazatát, a déli sarkán látható öt eredeti vöröskő alapján utalásszerűen vörös ill. mészkővel a sarkokat kipótoljuk, és a falkorona elnyeri jelenleg is látható magasságát, és formáját.

 

 

2006

 

2006-ban a toronybelső, a lőrések, (a bejárattól balra látható kandallófészek kihagyásával) konzerválásra és részleges pótlásra kerülnek. A munkaállványként működő tölgy födémgerendák a leendő látogathatóságot hivatottak szolgálni.
A déli és keleti fal régészeti feltárásra kerülnek, ill. a déli falszakasz részleges konzerválása megtörténik.

 

 

2007. 07.25-30 - Összefoglaló

 

 

A két torony közötti falszakasz, és a Keleti torony feltárása és felmérése látványos eredményeket hozott. A következő lépésekben állagának megőrzése és javítása szerepel.
Nagyszámban találtunk cserép és csonttöredékeket, néhány üvegtöredéket, fémtárgyat.
Ennek pontos elemzése és bemutatása a Veszprémi Múzeumra vár.
Köszönet minden önként jelentkezőnek, aki a tűző napon, egy tál ételért munkájával segítette törekvéseinket.

 

 

 

2008

 

 

2008 nyarán a veszprémi Táncsics Mihály Szakközépiskola diákjaival közösen a déli falszakasz tisztításakor kisebb felmérést készítettek, ill. a déli és keleti falszakasz, valamint a keleti torony megkapta az állagmegóvás szerinti „végleges” magasságot. Ez év őszén sikerült a több éves munkák okozta rendetlenséget felszámolni.

 

 

2009

 

 

2009. tavaszán a keleti tornyot biztonságossá tettük horganyzott biztonsági rács felhelyezésével. A nyár folyamán elsősorban a nyugati oldalon a falak vonalán húzódó bozót vissza lett szorítva.

 

 

 

 

2010

2010 a vár és környékének tisztítása történt.                                                                                                 Képek hamarosan...

2011

 

 

 

2011-ben a DK-i torony lépcsőjének és belső terének kialakítását végeztük.

 

 

 

 

2012

 

 

 

2012-ben az Essegvári Napok keretében kiállítás votl látható a korábbi évek leleteiből.

 

 

 

2013

 

 

2013 Július 15-25 között a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum az önkormányzattal közösen pályázott a NKA Építőművészet és Örökségvédelem Kollégiuma által kiírt pályázaton feltárásra és próbaásatásra. A 12 munkanap alatt Feld István, Hegyi Dóra és Nagy Szabolcs régészek vezetésével 6 munkás, 12 gyerek és fél tucat felnőtt segítő közreműködésével sikerült a képeken látható kutatóárkokat, és az ebből előkerült 31 ládányi anyagot feltárni.

 

Köszönet minden önkéntes felajánlásnak, amit gyerekek és felnőttek tesznek.
Köszönet a szakembereknek, kivitelezőknek, hogy tudásuk és eszközeik segítségével
gyarapodik az Essegvár!

A feltárás szakemberek, az önkormányzat dolgozói és lelkes várbarátok segítségével történik. Minden évben bozótirtási, tisztítási munkák is folynak a várban és annak környékén a rendezettebb, tisztább környezet és a műemlék védelméért.

Fő feladat a vár egészének régészeti feltárása, egyes részeinek helyreállítása, konzerválása a balesetveszély elhárítása.
Fontos – a helyi közösség által - 1933-ban emelt stációk meglévő elemeinek helyreállítása.

 

Bánd története I. - Bánd 2008 című kiadványban részletesen olvasható az Essegvár története és kutatási eredményei.

 

A várban régészeti feltárás, állagmegóvó és helyreállító munkálatok folynak.
A vár területén kellő óvatossággal tartózkodjanak, a balesetveszélyes helyeket kerüljék!
Felhívjuk figyelmüket a műemlék és a természet szépségeinek megóvására!

Itt tartózkodásukhoz kellemes időtöltést kívánunk!